A Nap
A nap bolygórendszerünk közép pontja. A 1 392 530 kilométer átmérőjű gázgolyó 110- szer nagyobb mint a föld. A nap tömegének 78,4 százaléka hidrogén ből áll.
A nap másodpercenként 4 millió tonna anyagot alakít át elektromágneses sugárzásá, amely a Földön fény, meleg, ultraviola- valamint röngen sugarak formájában ér el bennünket. Ez az égési folyamat a nap keletkezésétől fogva, mint egy 5 milliárd év óta ismétlődik és az asztrofizikusok számítása szerint még további 5 milliárd évig eltart még. Még egy fél évszázaddal ezelőtt teljesen rejtély fedte azt, hogy honnan származik a Nap energiája. De Albert Einstein már 1905-ben felismerte, hogy az energia anyaggá válhat és megfordítva pedig az anyag tulajdonképpen az energia egyik formája. Ezt a jövő szempontjából oly fontos felismerést Einstein ismert fizikai képletével ábrázolta: E= mc2
Forrás: Tudástár-A Világűr
A Merkúr
A Naphoz legközelebbi bolygó, csupán közepes, 57,9 millió kilométeres távolságra van tőle. 4880 kilométeres átmérőjével a Merkúr a második legkisebb bolygó a Naprendszerben. Keringési útja erősen eliptikus és a többi bolygó pályájához hajlik.
Forrás: Tudástár-A világűr
A Vénusz
Sokáig tartotta magát a felfedezés, hogy a Vénuszon lehetet élet. Emellett szólt a Földéhez hasonló tömeg és sűrűség. Tömege a Földének 81,5 százaléka, közepes sűrűsége kubikcentiméterenként 5,25 gramm. Egy Vénusz-nap hosszabb, mint egy Vénusz-év. Ez azt jelenti, hogy a Vénusz gyorsabban kerüli meg a Napot, mint ahogy megfordul saját tengelye körül. Egy Vénusz-nap 243 földi napig tart. A keringési tengely a keringési pályára állított merőlegestől 2,7 fokkal csak gyengén hajlik el. Az axiális elhajlás a Föld esetében 23,5 fokkal jóval számottevőbb. Néha még esik is ebben az élet-
idegen tájon. Ez az eső azonban kénsavból áll. A hatalmas forróság miatt az esőcseppek nem érik el a felszínt, addigra elpárolognak. Ezen nem túl vendégszerető körülmények ellenére sikerült itt űrszondáknak landolniuk és fényképeket készíteniük a poros felszínről.
Forrás: Tudástár- A világűr
A Mars
A bolygók sorában külső szomszédunk hasonlít legjobban a Földre. A bolygó a római háború istenének köszönheti a nevét. 1976-ban a Viking-szondák bebizonyították, hogy a Marson nem lehetséges rajta magas fejlettsgű élet. Magukról a ,,canalikról" is kiderült, hogy optikai csalódások.
Az, hogy létezhettek nagyon egyszerű élőlények, illetve hogy víztartalmú, mélyeb talaj rétegekben most is létezhetnek, nem teljesen kizárt, de nem is nagyon valószínű. A Mars kb. fele akkora, mint a Föld. A napok hozzávetőlegesen csak 40 perccel hosszabak, mint a földiek, de az évszakok a Marson kétszer hosszabb ideig tartanak. A Földtől való maximális távolság 400 millió kilométer. Ha két bolygó oppozícióban áll, 55,65 millió kilométerre közelíthetik meg egymást. A Napot mintegy két földév alatt kerüli meg a Mars. A Mars körüli pályája inkább elliptikus, mint kör alakú (excentrikus). Emiatt az oppozíció alatti közeledése is erősen változó. A tűzhányók óriása az Olympus Mons. Ez a legmagasabb hegy a Naprendszerben. Átmérője 600, magassága pedig 27 kilóméter. Háromszor olyan nagy, mint a Mount Everest. A különböző szakadékrendszereke méretei is figyelem méltóak, az egyelítő közelében található egy elnyúlt síkság a Valles Marines. E síkság mélyebbek és tízszer hosszabbak, mint a Grand-kanyon. Két holdja van a Marsnak a Phobosz és a Deimosz. A. Hall fedezte fel őket 1877-ben. A formájuk miatt krumpli holdaknak is hívják őket. De sajnos Phobosz előbb vagy utóbb bele fog zuhanni a Marsba, már elő látható a sorsa, mert egyre jobban közelít a Marshoz.
Olympus Mons
Forrás: Tudástár-A Világűr
A Jupiter
A Jupiter a Naprendszer óriása. Látni csak a vastag atmoszféráját láhatjuk, mely nyolcszorosa a Földének. Ha tovább haladunk a mag felé egy folyékony hidrogén réteget találunk, ez alatt pedig fémes hidrogénnel találkozhatunkés alatta a kőzetből álló magot. A Jupiteren találkozhatunk még a foltok foltjával a Nagy Vörös Folttal. A Naprendszer legnagyobb és leghosszabb viharáról van szó. Pontosabban mondva egy anticiklonális forgó széllel van dolgunk. Több mint 8 kilométerrel nő a felhőrétegek fölé. A Nagy Vörös folt átmérője több mint a háromszorosa a Földének. A Jupiter a legnagyobb bolygó, 9 óra és 55 perc sebességel forog tengelye körül Nap körüli pályáján. 63 hold kíséri melyek három csoporba keringenek a bolygó körül. A négy utolsó hold a többivel ellentétesen
kering. A négy legnagyobbat felfedezőjük után Galilei-holdaknak nevezik. Ezek az Io, Európa, Ganimédesz és Kallisztó. Az Ananke, Carme, Pasiphae és a Sinopea holdak a bolygóval ellentétesen keringenek és valószínűleg az Aszeroida-öv elfogott kisbolygói.
Forrás: Tudástár-A Világűr
A Szaturnusz
A Szaturnuszt a ,,Gyűrűk ura"-ként ismerjük. A legismertebb híressége a gyűrűrendszere, melyet már Galilei felfedezett 1610-ben. Mivel azonban neki még nem állt szolgálatában erős távcső, ezért azt hitte, hogy holdakat lát. A holland Huygens 1656-ban ismete fel, hogy gyűrűkről van szó. A gyűrűk között van egy kis feltűnő rés , melyet Olaszországban született franciai csillagász Cassini fedezte fel - róla is nevezték el (Cassini-rés). Egy Szaturnuszi-év 29 évig 167 napig tart. A Szaturnusznak van a legtöbb holdja a Naprendszerben, mégis nem ismerjük a pontos számot. Jelenleg több, mint 59 holdat ismerünk, de sejthető, hogy ennél több is van. Az egyikük a Titán, aminek felszíne túlnyomórészt jégből és folyékony metánból álló tengerekből áll.
Forrás: Tudástár-A világűr
Az Uránusz
A naprendszer hetedik bolygóját F. W. Herschel fedezte fel 1781-ben. A nyolcvanas évek közepéig öt holdját imerték. A Voyager-2 és a teleszkópok segítségével időközben további holdakat fedeztek fel, melyek azonban sokkal kisebbek. A holdak William Shakespeare drámáiból kapták nevüket. Az Uránusznak 84 évre van szüksége., hogy megkerülje a Napot. Az Uránusznak 27 kísérője van. A holdak és a gyűrűk is egy síkban fekszenek az egyenlítő fölött. Bolygói: Titania, Umbriel, Belinda, Rosalinda, Ariel, Miranda, Puck, Portia, Juliet, Desdemona, Cressida, Bianca, Ophelia és Cordelia.
Forrás: Tudástár-A világűr
A Neptunusz
A Neptunusz hideg és szeles a Naprendszer hetedik bolygója. Helyét már felfedezése elött kiszámolták. Ismert volt, hogy az Uránusz kicsit eltér pályájától. A Neptunusznak is van egy híres nevezetes foltja. A Neptunuszon is szoktak nagy viharok lenni. Az egyik ilyen nagy vihart a ,,Nagy sötét foltnak" nevezik, de ez a vihar gyorsabban forog a Jupiter foltjánál is. Legnagyobb sebbesége 2200 kilométer/ óra körül mozog.
Forrás: Tudástár-A Világűr
A Plutó (Törpebolygó)
A Plútó 248,4 év alatt kerülimeg a Napot. Nagyon erősen elliptikus a pályája. 284 éven belül a törpebolygó kb. 20 évig keresztezi a Neptunusz pályáját. Ez a periódus 1999 tavaszán kezdődött el.
A Charon
A Charon és a Plutó egy közös súly pont körül keringenek, amely a két égitest között található. Mivel a Nemzetközi Csillagászati Unió a Plutót törpebolygónak míősítette, a Charon a Plutó egy holdja.
A Transzplútó
Az Uránusznál és a Neptunusznál rendetlenségek folynak a keringési pályán. Az a feltételezés született, hogy egy másik bolygó gyakorol rájuk befojást rájuk. Így számították ki a később felfedezet plutó pályáját előre, de a Plutó és a Charon még nem elég hozzá emellet egy kisebb üstökös is kering közel hozzájuk, de ez se elég így. Létezik egy másik égi test? Képes lenne rá egy égi test , hogy az Oort- felhőből anyagot vonzon a Naprendszeren belülre, hogy ilyen gravitációs ereje legyen? Ezt tény szerűen még se fel nem fedezett, se be nem bizonyított bolygót Transzplutónak vagy X bolygónak hívjuk.
A Föld
Az összes eddig felfedezett bolygó közül a Föld az egyetlen, melyről tudjuk, hogy létezik rajta élet. Mikor 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Naprendszer keletkezett, valószínüleg a Föld is egymásnak ütköző kőzetdarabokból jött létre. A Földet 70 százalékban vízborítja. Folyékony halmazálapotú vizet semelyik más bolygón nem találhatunk. A felszín 30 százalékát száraz földek teszik ki. A Naptól számítva a Föld a harmadik bolygó a Naprendszerben. A Föld belsejéről viszonylag keveset tudunk. Feltételezhető, hogy vasból és nikkelből álló szilárd mag. A belső mag átmérője 2400 kilométerre becsülik.
Forrás: Tudástár-A Világűr
A Hold
Állandó kísérőnk a világűrben a Hold. Távolsága a Földtől 356 410 és 406 740 kilométer között ingadozik. Átmérője ez egyenlítőjénél 3476 kilométer. A Hold 27,8 nap alatt fordul meg saját tengelye körül. Mivel a Holdnak nincs fénye, mindig csak a Naptól meg világított oldalát látjuk. A tömege miatt a Hold okozza az apály-mozgást a Földön. Ez a tömeg mégsem elég ahhoz, hogy atmoszférát kössön magához. A Hold kb. 50-100 millió évvel a Föld kialakulása után keletkezett.
Forrás: Tudástár-A Világűr
Hale-Bopp üstökös
Forrás: Tudástár-A Világűr
