A kis égitestek

Az üstökösök

Az üstökösök mindig is csodálattal és félelemmel töltötték el az emberiséget. Gyakran úgy néztek rájuk, mint katasztrófák, vagy akár a világvége előhírnökeire. A Halley-üstökös legutóbbi feltűnésekor, 1986-ban a szonda mindössze 500-600 kilométerre repült el az üstökös mellett.

 Hale-Bopp üstökös

Forrás: Tudástár-A Világűr

A meteorok/meteoritok

A meteor, meteorit, meterológia, meteorid és meteorvihar kifejezések hasonló csengése zavaró lehet és könnyen tévesztésekhez vezet. ,,Hogy vas hullana az égből - a mi időnkben megbocsáthatatlan lenne, ha hasolnó meséket akár csak valószínűnek tartanánk." A kijelentést az ásványkutató Xaver Stüzt tette 1792-ben, bár a múltban beszámoltak hasonló jelenségekről. Például 1492-ben Ensisheim közelében hulott meteorit a Földre, 1785-ben pedig Eichstädtnél. A tudósok 1803-ban győződhettek meg a meteoritok létezéséről.




Forrás: Tudástár-A Világűr

A bolygóközi anyag

A napenergiának is van látható hatása a bolygóközi anyag legkisebb építőelemeivel való összjátékban. Ilyen jelenség a zodiakális fény. A korona a Nap burka. Ez a külső napatmoszféra normális esetekben eseteben szabad szemmel nem látható. a bolygóközi gázt nagyrészt a napszélhoz létre. Első sorban elektronokból, protonokból és hélium magból áll. Ezek a részecskék a Nap aktivitásának erősségétől függően  300-800 kilométer/szekundumos sebességet érhetnek el. A Föld mágneses mezeje feltartja az érkező napszélt és azokat a Van Allen-övben raktározza őket.  

Forrás: Tudástár-A Világűr

A kisbolygók

A kisbolygók egy övben találhatók a Mars és a Jupiter között. 1801-ben fedezték fel az elsőt. Először a Naprendszer egy új bolygójának tartották és a Ceres nevet kapta. Az Olbers és Harding csillagászok felfedezték a Pallas, a Juno és a Vesta nevű planetoidákat. 

Forrás: Tudástár-A Világűr

A trójai kisbolygók többségének saját pályaelemei igen stabilak, ezért mozgásuk több millió évig periodikusnak tekinthető. A Jupiter kisbolygói jeges és igen sötét felszínű, egy inaktív üstököshöz hasonló égitestek. Ezek az égitestek a Jupiter pályáján, két csomóban keringenek. A Jupiter előtt kering az  L4 Lagrange-pontban összesűrűsödött kisbolygók csoportja, az L5 Lagrange-pontban lévők pedig követik a Jupitert. A kisbolygókat csoportokba sorolták a csillagászok. Ezeknek a csoportoknak a tagjai egyazon keringési pálya mentén mozognak. A trójai kisbolygók a Jupiterrel közel azonos pályán keringenek a Nap körül, a Nap felől nézve 60 fokkal az óriásbolygó előtt és mögött haladva. A trójai elnevezés onnan származik, hogy a Jupiter esetében ezeket a kisbolygókat a Trójánál lezajlott csata hőseiről nevezték el, akiket az Iliasz ókori görög eposzban örökített meg Homérosz. Az 588 Achilles kisbolygót a csoport első tagját Max Wolf német csillagász fedezte fel 1906. február 22-én, amely a trójai hősről Akhilleuszról, Hektór legyőzőjéről kapta a nevét. A trójai kisbolygóknak mára mintegy 2000 objektuma vált ismertté. Újabban az Uránusz pályáján is találtak egy trójai kisbolygót, a 2011 QF99-et.

Forrás: Wikipédia-Trójai csoport